Mindenki, aki valaha ült kerékpáron, és emellett van Facebook profilja is, az teljesen biztos, hogy találkozott a I. Toyota-Trek Kupa valamelyik promójával. Mi ennek a Venn diagramnak az erős közepét képviseljük, így úgy éreztük, meg kell néznünk, mi is történik ott, ahol ekkora a felhajtás. Andrisnál valamelyik feltétel úgy tűnik, nem teljesült, így most ő távolmaradt. Innen is üdvözöljük, bár egy “pár szóra” azért csak megjelent Monoron ő is aznap.
Míg a szervezés szinte kiváló volt, úgy éreztük, az időpont sajnos nem lett eltalálva annyira, hiszen lassan mindenki el is felejti, mire jók ezek a furcsa biciklik országúti kormánnyal és vastag gumikkal. De viccet félretéve, a jövőre való tekintettel inkább egy szezonnyitóként tudnánk elképzelni a Toyota-Trek Kupa futamot, mintsem ennyire kései záróversenyként (természetesen a cyclocross szezon nyitányaként). Az is kezd körvonalazódni, hogy a Supercross versenyek keretein kívül nehéz sok embert megmozgatni egy-egy verseny kapcsán. Ugyanakkor reméljük, lesz folytatása ennek a monori versenynek, hiszen profi helyszínt sikerült találni, profi támogatókat szerezni, és tényleg jó program volt.
A pálya viszonylag rövid volt, az Elit 4 perc alatti köröket ment. Szintkülönbségekről nem igazán beszélhetünk, helyette rengeteg akadály volt. Két új típust is felfedeztünk, egyet az árkok “személyében”, valamint egy másikat, amit egymás után pakolt farönkök alkottak. Így utólag visszagondolva lehet, hogy nem is véletlen, hogy eddig nem láttunk ilyet, ezek egyértelműen a montisoknak kedveztek. Belőlük pedig volt elég sok, hiszen a mezőny(ök) 80%-a inkább mountainbike-kal állt rajthoz, mintsem igazi cross géppel. Sebaj, legalább láttuk (mi is) Dina Marcit monti nyergében, de ne szaladjunk ennyire előre.
Összességében mi szerettük a pályát, főleg azért, mert az egészet be lehetett látni bárhonnan (hiába vagyunk az Alföldön, és a monoriak “szánkódombja” sem itt van 🙂 ), valamint a sok technikás elem miatt egész látványos versenyeket láttunk.
A korcsoportok Supercrosshoz hasonlóan épültek fel, azzal a különbséggel, hogy külön csináltak futamot az egészen fiataloknak is U13 és U5 között. Ők, a legkisebbek, kaptak külön eredményhirdetést is a “nagyok” futamai előtt, ugyanúgy díjakkal, dobogóval, mindennel.
A következő futamban (az egyszerűség kedvéért hívjuk első futamnak) az általunk már jól ismert Béla Dávid volt a leggyorsabb, míg a hobbi női (az eseményhez képest népes!) mezőnyében Göltl-Zelenij Linda lett az első.
A második futam indulói már sokkal kevesebben voltak, itt az abszolút első helyért Fésüs László “Kefe” és Specziár Viktor küzdöttek végig. Ebből a párosból végül Specziár került ki győztesen, aki rutinosan “hagyta vezetni” ellenfelét egészen az utolsó körökig, ahol végül eltempózott a Meditech SC versenyzőjétől. Harmadiknak a Biondo Bike színeiben induló Pál Zsolt futott be. Az elit hölgyeknél nagy versenyről nem tudunk beszámolni, hiszen csak egy versenyző jelent meg a hétvégén: Bartos Judit, a Merkapt Maraton Team SE versenyzője így “magabiztosan” győzőtt a kategóriájában.
A Toyota-Trek Kupa elit mezőnyében inkább hasonlított egy “MTB gálára” a felállás, mintsem cross versenyre. Parti Andris, Dina Marci és Szalay Peti szép stílusgyakorlatot mutatott be, és ebben a sorrendben teljesítették, a talán kicsit indokolatlanul hosszú, 60 perces futamot. Az idősebbek küzdelme egy fokkal izgalmasabbra sikerült, ezt Cser Gábor első körös defektje fémjelezte, akinek innentől fogva leszállt a “vörös köd” és csak arra koncentrált, hogy utolérje a spiccet, Szabó András Balázs személyében. De úgy tűnik, a Kubu megint megtette a hatását (aki látja Baktert versenyen Kubu gyümölcsital nélkül, kérjük, jelezze nekünk 😀 ) és nem sikerült Cserinek felérnie. De a második helyig így is visszaküzdötte magát, ami önmagában is elismerésre méltó – már-már cleppe-i magasságokba emelkedett, chapeau! Harmadiknak végül Kiss Gábor jött meg a Bike Zoneból. Ha rosszindulatúak lennénk, leírnánk, hogy U23-ban megint 2 induló volt, de szerencsére nem vagyunk azok…
Kicsit ugyan kevesen voltak kint ezen a versenyen (összesen 78 versenyzőt számoltunk), de ettől független jó volt megint az ismerős arcokkal találkozni, nézni egy kis versenyt testközelből. Parti Andrist is először látta a Bidon élőben versenyezni; lassan már nem is fogunk elmenni olyan versenyekre, ahol nincs legalább egy olimpikon a mezőnyben 😉 Mint a cikk elején jeleztük, a létszám szezon végének tudható be, egy ilyen kaliberű versenyt mi inkább az elején tudunk elképzelni. Reméljük lesz folytatás, a versenyzőknek pedig üzenjük, ha minden jól megy, jövőre újra találkozunk, de addig mi az aszfaltra költöztünk.
A Toyota-Trek Kupa összes általunk készített képét Facebook oldalunkra, nem meglepő módon a Toyota-Trek Kupa albumba töltöttük fel, de szerint Instagramunk is aktív volt. Ezzel még nincs vége az önreklámnak, hiszen arra még felhívjuk a figyelmet, hogy Google Plus oldalunkon GIF is látható Partiék száguldásáról.
