Tavaly hatalmas élmény volt az OB. Egy hosszú hétvége az ország (tőlünk) távoli, addig még ismeretlen csücskében, új helyek felfedezése, kalandozások, vasárnap csak úgy boltban vásárlás – hmm, romantikával tekintünk vissza a nem is annyira régmúltba. Nem csoda tehát, hogy lélekben már a szezon kezdete óta készültünk az újabb ibrányi kalandra; amint megjelent az országos bajnokság időpontja az MKSZ versenynaptárban, be is véstük saját kis noteszünkbe a dátumot.
Aztán jött egy viharféleség, és a nyitott ablakokon befújva kicsit átrendezte a Szövetség irodáját. Többen talán reménykedtek benne, hogy a túl régi, hasznavehetetlen papírgyűjteményt mind kifújja az ablakon, de ez – eddigi meglátásaink alapján – csak részlegesen történt meg, emellett pedig átfújt más irodákból még további (sok esetben szükségtelen) lapokat, és emiatt aztán nem lett nagyobb rend. Most vegyül minden mindennel, több újonnan érkezett dokumentumnak sem lelik hasznát, és ha keresnek valamit, akkor abban a kupiban már meg sem tudják találni. Nem csoda hát, hogy a nagy fejetlenségben a Szövetség maga sem látott már tisztán, és legfontosabb teendőjeként – a szezon kezdete óta a naptárban szereplő – országos bajnokság helyszínét ÉS időpontját is megváltoztatta két héttel az esemény előtt.
Ennek következtében rajtunk nagy búslakodás vett erőt, hiszen nyomban kiderült, hogy nem tudunk ott lenni az immáron csütörtökön rendezett időfutamon, ráadásul még amatőr, master és senior versenyeket sem láthatunk, hanem csak igazolt lesz. A verseny maga kicsit délebbre költözött, Ibrányból Debrecen lett, így aztán aki több napra leutazott, rögtön támogatni is tudta a falusi turizmust. Ja nem. A helyszínváltások azt is jelentik, hogy míg az igazoltak egy palacsintáéhoz hasonló szintrajzú pályán “küzdhettek”, addig az amatőrök egy héttel később Székesfehérvár környékén, Kincsesbányán egy emlékeink szerint világversenyek szintrajzához (!!!) jobban hasonlító kört kapnak. Így is van ez rendjén, erősödjenek csak a lelkes versenyzők! Érdemes ránézni az eredménylistára, mekkora szelekciót végzett a debreceni pálya…
Leutaztunk hát péntek este, és milyen jól tettük, hogy későn érkeztünk, hiszen éjféltájban, azaz alig órákkal a verseny előtt kaptunk egy javított rajtlistát. Töretlen lelkesedéssel indultunk ki a verseny helyszínére másnap délelőtt. Mi tényleg, őszintén reméltük, hogy idén a vihar miatt szintet lép a Szövetség, és az OB-n szemünk-szánk tátva marad majd, és azt mondhatjuk majd: ez igen, ez Európa, 2015-öt írunk, ennek így kell lennie, bravó. A tények azonban makacs dolgok, és ha végigmegyünk rajtuk, egyből be kell látnunk, hogy egy helyben toporog ez az egész versenyszervezősdi, de talán megindult egy kicsit visszafelé is.
- Versenyközpont idén nem volt, tavaly legalább volt egy központi épület, ahol a munkában megfáradtak letehették a hátsójukat vagy infot kaphattak. Hogy sajtóközpont nem volt, azt megszoktuk, végülis, ha a “kerékpársport népszerűsítése” a cél, akkor még véletlenül se legyen soha. De hogy az eredményeket úgy kelljen kikönyörögni 10-15 perccel egy-egy futam befutója után, azt nem tudjuk feldolgozni.
- 3 darab Toi-Toi-t számoltunk. Tekintettel a közel 200 nevezettre, valamint a kb. további 100 főt kitevő kíséretre, ez ugye mérsékeltnek nevezhető. Tavaly a mosdó is a versenyközpontban volt (épület, csempe, mosdó versus tojtoj…). Zuhanyzási lehetőség továbbra sem volt, és mivel még a 30-as naptej is behúzódott az árnyékba (június van!), bízunk benne, hogy a későbbiekben sem vesződnek majd ilyennel – végülis csak a kerékpársport krémje van jelen az OB-n.
- Célkapu. Emberek, legyen cél-ka-pu! A rajtkapu is tök jó, de látszódjon, hol a cél. Kétoldalt két magyar és két piros zászló sárga szigszalaggal odakötve a kordonhoz nem elegendő, lássuk be.
- Az eredményhirdetés ne “terepen” legyen, ami miatt ferdén áll a háttér és falunapok jellege van az egésznek; nézzen ki valahogy a helyszín. Fotó, népszerűsítés, szponzor, pénz, jobb verseny – ismeritek a körforgást…
- A verseny szpíkerei nem voltak a helyzet magaslatán, nem árt néha felkészülni az ilyen sporteseményekre. Ha nem megy, semmi gond, van olyan, akinek igen; ajánljuk pl. az Etyekcross vagy a Veszprémcross szervezőit, vagy éppen a tavalyi Sipos János Emlékversenyt levezető vérprofi srácot.
Hirtelen ezt az 5 faktort emelnénk ki, amivel az újszövetség tehetne egy lépést Európa irányába. Illogikus? Nem hinnénk. Ha legközelebb még a szövetség elnöke is megtiszteli jelenlétével a versenyt (lásd eddigi évek), külön pluszpont. Ennyi idővel a vihar után lassan már rendet kéne rakni…Bízunk benne, hogy innentől már csak felfelé, és ismét elmondjuk, hogy kérés esetén szívesen segítünk. Addig is jöjjön egy adag kép, hogy a végre az országos bajnokság legfontosabbjaival, magukkal a versenyzőkkel is foglalkozzunk.
