Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az idei nagy körversenyek közül a legtöbb meglepetést tartogatót láthattuk az elmúlt három hétben. Nem csak az összetett alakulása, de sok esetben egy-egy epizódszereplő kiléte is váratlan volt. Összegyűjtöttünk 10+1 megállapítást, konklúziót és érdekes esetet, hogy egy többé-kevésbé mindenre kiterjedő összefoglalót tudjunk adni a Vuelta 2015. évi kiadásáról.
1. Tom Dumoulin, mint olyan
Ez meg mi volt? Ti is azt láttátok, mint mi, vagy minket csak egy óriási összeesküvéssel szivattak minket, hogy úgy nézett ki a Vuelta utolsó előtti szakaszának utolsó előtti hegyéig, hogy Tom Dumoulin egy háromhetes, komoly hegyekkel tarkított versenyt nyer? Hm, szóval ez a valóság volt, rendben.
Legyünk őszinték, ezt a fiút 2013-ig nem nagyon jegyezték. Megjelent, ott volt, aztán időfutamon elkezdett fejlődni, úgyhogy kisebb versenyeken ment egy jó TT-t, és ezzel valamelyest előreverekedte magát az összetettben. 2014 lehetett az áttörés éve, ekkor időfutamokon már veszélyes volt a dobogóra, top 10-re, holland TT bajnok is lett (2012: 7., 2013: 3., 2014: 1.), jöttek az eredmények. Leginkább az időfutam VB-n kaphattuk fel a fejünket rá, hogy Wiggo és Martin mögött megjött harmadiknak. Idén összetörte magát rögtön a Tour elején, a következő versenye már a Vuelta volt – ahol egészen az utolsó előtti szakaszig az első négyben volt (!!!), lerakta Froome-ot felfelé, agyonvert mindenkit az időfutamon. Végül csak elfáradt és elkapta a grabancát az Astana, végül 6. helyet szerzett összetettben, de ahhoz képest, hogy honnan jött, és feleannyi versenynapja volt idén, mint a többieknek, elég szépen tartotta magát.
Persze lehet kiáltani, hogy itt bizony még kétéves kényszerpihenő lesz, csak várjunk egy kicsit, meg hogy ilyen adottságokkal hogy lehet így menni hegyre – talán van is benne valami, de efölött ugye nem mi döntünk. Ha több 50-60 perces hegy van a mostani 20-30 perces mászások helyett, valószínűleg jobban és hamarabb megroppan, de így feliratkozott a Jövő Nagyjai listára – még csak 24 éves. Szinte Geraint Thomas Tour-performanszát láttuk megismétlődni, elég meglepő volt egy alapvetően időfutam-császárt így hegyet mászni látni. Várjuk a folytatást!
2. Joaquim Rodriguez és a Grand Tour átok
Komolyan, tényleg, álljunk meg egy szóra. Ilyen nem létezik. Ez az ember a világ egyik legjobb bringása, bár így idősödve kezd kicsit visszaesni hegyen és a robbanékonysága sem a régi. Hogy van az, hogy képtelen nagy körversenyt nyerni? Mindig van valami (rendszerint 1-2 erősebb ember) vele, és bár vannak briliáns szakaszai, képtelen feltenni a pontot az i-re. 36 éves, ketyeg az óra, sok lehetősége nincs már, hiszen egy évben csak három GT van, és elég sok jelentkező (Froome, Nibali, Quintana, Aru, Contador, újabban Dumoulin). Volt már a Giron 4., 2., a Touron 8. 3., és a Vueltán 7., 6., 4. (3x), 3. és most 2. lett – 57 másodperccel kapott ki, és az utolsó szakaszon Valverde a ponttrikót is elvette tőle. A VB-n saját honfitársa (szintén Alejandro) szúrt ki vele 2013-ban, szóval nem mondhatni, hogy legalább a világbajnoki mezektől nem tudja becsukni a szekrényét. Kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő, de ha érdem alapján osztanák a GT győzelmeket, akkor ő biztos ott lenne a listán.
3. Új fiúk a klubból
Ez a Vuelta is hozott nekünk néhány új erős embert a pelotonba. Ha túllépünk Dumoulin-en, akkor az első név Johan Esteban Chaves kell hogy legyen. Az Orica GreenEDGE-ben tekerő kolumbiai “pocket rocket” (164 cm, 55 kg) kicsit lassan érik be, még az idei Giron sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, most azonban a Vueltán 30-40 fokon használva jól működik (nem ment jobban össze!). Összetettbeli 5. helyével, két szakaszgyőzelmével megvan az áttörés 25 évesen, már csak az a kérdés, mit sikerül belőle a későbbiekben kisajtolni.
Mindenképp beszélni kell a dél-afrikai Louis Meintjes-ről. Tavaly még kevés villanása volt a még csak 23 éves srácnak, idén már kisebb versenyeken egész jó dolgokat produkált, majd a Touron is hazaért egy jó szökéssel, végül a 100. hely környékéről esett ki. Ehhez képest feltámadás a mostani 10. helyezése, nem is csoda, hogy a Lampre elhappolta az MTN csapatától. Több tehetség tönkrement már abban a csapatban, reméljük, ő új időszámítást nyit az egyre inkább nemzetköziesedő olaszoknál.
Harmadikként a már nem fiatal, 30 éves Fabrice Jeandesboz nevét említjük. Megmondjuk az őszintét, nem igazán hallottunk róla korábban, nem ragyogott fényes csillagként a francia kerékpározás felhős, ám igen nagy egén sem, nem hogy a nemzetközi horizonton. A Europcar versenyzője szép fokozatosan lépegetett előre az összetettben, végül visszaesett a 13-ról a 17. helyre. Szép ez a top 20-as Vuelta helyezés olyasvalakitől, aki életében nem volt még WorldTour csapatban. Egy új Horner van születőfélben? Mi azért inkább egy egyszeri jelenséget vélünk látni, de szép volt!
4. Trek ébredés – ősszel
Jobb későn, mint soha, gondolhatták a Trek csapatában, amikor Jasper Stuyven ledurrantotta a sprintet a nyolcadik szakaszon. Éppen elfogyott a pezsgő, amikor Danny van Poppel miatt már megint inniuk kellett, majd négy napra rá Fränk Schleck is adott okot az ünneplésre. Nem mondhatni, hogy a Trek Factory Racing ilyen évet képzelt el magának tavasszal, de mit lehet tenni, ez lett belőle. Nem nyertek szakaszt a Giron, csak három OB címet gyűjtöttek be, aztán nem nyertek szakaszt a Touron sem, és csak kisebb versenyeken sikerült “begyűjteni a lepattanót” – egészen eddig. Most rögtön három szakasz így kora ősszel (plusz a Tour of Alberta összetett), talán sikerül megmenteni a szezont Cancellara nélkül is, aki idén még csak kétszer ünnepelhetett győzelmet.
Nézzük, hogy oszlottak meg csapatok között a szakaszgyőzelmek az idei Vueltán. Mivel nem nyertek szakaszt, nem szerepel itt a Cofidis, Caja Rural, Etixx-Quick Step, Europcar, Lotto Soudal, Cannondale – Garmin, Colombia, IAM Cycling, FDJ, azaz kilenc csapat! A Treknek pedig jó reggelt kívánunk!
- 3 szakaszgyőzelem: Trek Factory Racing, Giant-Alpecin, Orica GreenEDGE
- 2 szakaszgyőzelem: Lampre-Merida, BMC
- 1 szakaszgyőzelem: Tinkoff – Saxo, Movistar, Team LottoNL-Jumbo, MTN-Qhubeka, Astana, Katusha, Sky, AG2R La Mondiale
5. A motorosok és Oleg Tinkov
Mi van a motorosokkal az utóbbi időben? A sokadik eset idén, hogy egy biztosító vagy sajtós motor letarol egy-egy versenyzőt a nagy sietségben, most pechükre kétszer is a Tinkoff-Saxo csapatából. Előbb Sagant kaszálták el, aminek következtében fel is adta a Vueltát (ráadásul még meg is büntették), majd Paulinho-nak is kijutott a jóból. Persze Oleg “Attention Whore” Tinkovnak több sem kellett, egyből rájött, hogy az ASO direkt az ő csapatát tizedeli ilyen körmönfonottan, és nem volt rest gyorsan bojkottért kiáltani. Persze nem lett semmi az egészből, de ismét tudott egy kicsit szerepelni a nem éppen befelé forduló orosz milliárdos – látjátok, még mi is írunk róla! De amúgy a motorosoknak tényleg vissza kell nyerniük régi koncentrációs képességüket, mert teljesen abszurd, hogy valakinek ilyen eset miatt érjen véget a versenye, vagy akár a szezonja is – és még Oleg blöffölését is hallgatnunk kell utána.
6. Valverde és Quintana
Nem sokan hitték volna, hogy a Touron Valverde egyszer dobogós lesz. Kitűnő bringás, év elejétől év végéig veszélyes, bár elsősorban nem a nagy hegyeken szokott villogni. Aztán jött a Tour, és Quintanaval olyan párost alkottak, hogy csak Froome tudta megverni őket. Így jöttek a Vueltára is, ami ígéretesnek tűnt, de végül csak bebizonyosodott, hogy a Tour után nekik is túl nagy falat volt ez. A második hét végén, a harmadik elején voltak nehézségeik, és bár elég jó időfutamot mentek (Valverde harmadik a hosszú időfutamon, ízlelgessük!), nem tudtak visszakapaszkodni a dobogóra. Így is nagyon szép munka a 4. és 7. helyezés, a Vuelta végére Valverdének 84, Quintananak 78 versenynapja lett idén. Kérdés, hogy meddig tud még együtt darálni ez a tandem, hiszen Valverde fölött kezd eljárni az idő (35), hacsak be nem adja ő is a Hornert…Quintanaban még van bőven (25), de a tavalyi Giro-dominancia nem látunk olyan drasztikus fejlődést, a legfontosabb idei versenyén megint túljárt az eszén/erején Froome. Ennek ellenére a Movistar elégedett lehet, fantasztikus évet futottak már eddig is, és még van hátra számos nagynevű esemény.
7. Reménytelen csapatok az összetettben
Idén is volt néhány csapat, akiknél már a “kezdő 11-en” is látni lehetett, hogy hiába futottak ki a pályára, az összetett esélyeik az öltözőben maradtak. Többeknél (mér akik nem prokontik) elgondolkodnánk azon is, hogy vajon megérdemlik-e a WorldTour licenszet, mert nem ez az első versenyük, ahol semmit nem mutatnak.
- Cofidis: ugyan ott van Navarro, de úgy tűnik, jobban járt volna, ha Contador segítője marad. 30. hely, nem váltották meg a világot a szökésekkel sem.
- FDJ: egy embert tudtak bepasszírozni az első húszba (16.), a többi túlélő a 100. hely fölött végzett, nem nyertek szakaszt, nem csináltak semmit.
- Colombia: egyik favoritunk volt a hegyi trikóra, de még ezt sem szedték össze, hiszen egy local hero begyűjtötte előlük. Az összes emberük elért Madridba, de kivannak vele a vízből, ha sem szakaszt, sem trikót nem nyertek, és a legjobb emberük 32. lett.
- Caja Rural: no, azt sejteni lehetett, hogy majd nem róluk szólnak a hírek és nem velük lesz tele a sajtó, de ahhoz képest még egészen szépen helytálltak. Meglett a hegyi trikó a niegehört Omar Fraile révén, de a veterán David “10 perces szökések” Arroyo lett a legjobbjuk a 12. helyével, de nincs számukra nagyon perspektíva. Mindegy is, a trikó nekik olyan, mint a karácsony, és Arroyo helyével is alapvetően boldogok lehetnek.
- Etixx – Quickstep: nem a Vuelta lesz majd a leghosszabb fejezet a 2015-ös évkönyvükben, Brambilla-val sikerült ugyan megközelíteni a top 10-et, de ők is tudták, hogy az outsiderek outsiderjei lesznek itt Spanyolországban. Az pedig, hogy ez a csapat egy nyomorult szakaszgyőzelmet nem tudott összehozni három hét alatt, szinte példátlan.
- Trek: róluk már esett szó fentebb, azonban a szakaszgyőzelmek nem tudják feledtetni a GC-menő hiányát. Van egy Mollemájuk idén, és ezzel gyakorlatilag be is fejeződött a top 10-re esélyesek listája náluk: Arredondo nem nyújt konstans teljesítményt, Zoidl nem nagyon akaródzik beérni, Zubeldia viszont már túlérett, Schleck pedig happy to be invited. Jövőre Hesjedal személyében érkezik egy kis erősítés, de a dobogóra talán ő is kevés lesz.
- Cannondale – Garmin: ahogy az egész évük, úgy ez a verseny is tragikus. Jó fej srácok meg minden, de egyszerűen kevesek ezen a szinten, nagyon úgy tűnik. Martin még csak összelapátolt már jó helyezést, majd szokásához híven kiesett, de mi történik Talansky-val és Dombrowskival? Amilyen ígéretes volt ez a csapatuk papíron, annyira nem jött össze nekik semmi. Cardoso a legjobbjuk a 18. helyen.
Jó lenne, ha ezek a csapatok nem csak egy körversenyre tudnának ütőképes embert adni. De tudjuk, majd jövőre…
8. Majka első pódiuma és perspektívája
Rengeteg bringásról szó esik a mainstream médiában, valakinek megfájdul a haja és máris hír van róla. Majka az utóbbi időben mintha kevesebb figyelmet kapna, mi viszont nem sajnáljuk rá a leütött karaktereket, beszélünk róla egy kicsit.
Első nagy körversenye pont a Vuelta volt még 2011-ben (DNF), aztán 2012-ben ismét nekiugrott (32.), majd 2013-ban robbant be a köztudatba (Giro 7., Vuelta 19., Milano Torino 2., Il Lombardia 3.). 2014-ben hatodik lett a Giron, majd a Touron nyert két szakaszt és övé lett a pöttyös trikó, aztán megnyerte a Lengyel Körversenyt is. Idén csendes éve volt, a Touron nyert egy szakaszt ugyan, de semmi kiemelkedőt nem nyújtott. Most a Vueltán elsőszámú emberként volt itt, valahogyan össze is hozta a dobogós eredményt. Vajon van benne annyi konzisztencia, hogy tovább tudjon lépni a 7., 6., 4. 3. helyeken, és akár még nyerjen is Grand Tourt? 26 éves, lassan ideje nekilátni, és a Tinkoffban speciel nem hemzsegnek az összetett menők, tehát még jó helyen is van. Vajon tudnak majd köré jó segítőket is rakni? Olegnél nem lenne lehetetlen (csak ki akar vele dolgozni).
9. Lehet-e manapság 2 nagy körversenyt nyerni egymás után?
Anno Oleg Tinkov kihívás elé állította a legnagyobbakat: 1 millió eurót ajánlott annak, aki egy évben mind a három nagy körversenyt megnyeri. Elég abszurd az ötlet, hiszen ez szinte emberfeletti teljesítményt feltételez, abból pedig láttunk párat az utóbbi 1-2 évtizedben, és mindannyian tudjuk, hogy a szárnyalásnak rendszerint a bíróságon lett vége. Mind a hármon elindulni és top 5-ben végezni már szép teljesítmény lenne, de azokban az években, amikor egy-egy “szupersztár” kifejezetten egy versenyre készül, nehéz feladat elé állítja a kihívás elfogadóját – biztos nem lesz olyan formában az adott háromhetesen, mint aki csak arra készül egész évben.
Ebből szinte következik, hogy már kettőt nyerni is nagy kihívás, elég sok tényezőnek kell a helyén lennie, hogy sikerüljön a kísérlet. Nem sikerült Contadornak (Giro-Tour), nem sikerült Froome-nak (Tour-Vuelta). Aru két dobogót tudott elhozni és belőle még lehet valami, míg Quintana úgy tűnik, nem tud felérni Froome szintjére. Contador leszállóágban, Valverde háromhetest talán már nem tud nyerni, Majkát feljebb elemeztük, Urán, Van Garderen, Rolland, Bardet és Pinot pedig lehet, hogy örök ígéretek maradnak. A kérdés lassan az lesz, hogy egyáltalán duplázást láthatunk-e. Azért valaki biztosan eljátszadozott az 1 milló euró gondolatával.
10. A sprinterek B-vonala
Egészen jól indult a Vuelta sprinterek szempontjából, azaz volt jópár név, akik hozták a műfaj legmagasabb szintjét. Aztán szép lassan elkezdtek fogyni ezek a fiúk, kiesett Ewan, Bouhanni és Sagan, így a nagy túlélő, Degenkolb egyeduralkodóvá válhatott volna. Celebek között is van A-list és B-list, és legyünk őszinték, itt is: Cav, Greipel vagy éppen Kittel nem helyettesíthető van Poppellel, van der Sande-val vagy Rojas-szal. Ebből a szempontból tehát a Vuelta nem a legmagasabb minőségű szórakoztatást hozta, de ne legyünk igazságtalanok, legalább ők is ki tudtak bontakozni, és sokuk számára reménykeltő, hogy Degenkolbot meg tudják verni. Az esetükben is érdekes lesz majd figyelemmel követni, hogy mennyit tudnak majd még fejlődni, rá tudnak-e kerülni arra a bizonyos A-listre. Van Poppelt már most elszippantotta a Sky, szóval vannak lehetőségek!
+1: a Mosolyfiú
Plusz egy pontként természetesen ne menjünk el szó nélkül Aru első nagy körverseny győzelme mellett. Évek óta ott van a spiccen, csak eddig mindig a Girora koncentrált. Most viszont beérett a csapatmunka is, és ha ugyan alig egy perccel, de nyert – így sokat láthatjuk még az a karakteres mosolyt fényképeken, videókon. Nincs más dolgunk, mint hogy gratuláljunk. Fabio, Fabio!
Ezt a tíz+egy pontot választottuk ki Vuelta 2015 összefoglaló címszó alatt, számunkra ezek voltak a legérdekesebb pontok. Szerintetek kimaradt valami, amit mindenképpen meg kéne említeni, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni? Netán van valami, amivel nem értetek egyet? Itt a lehetőség megmondani 🙂
Most jön egy kis szünet nagy körversenyekből, a következő Giro d’Italia-ig még egy gyerek is majdnem meg tudna születni. Hogy addig se unatkozzatok, nézegessetek nagyon-nagyon cool képeket a Tumblr-ünkön, figyeljétek az Instagramunkat, és persze nézegessétek a Twitter feedünket. Sok nektek ez a 21. század? Akkor csak a Facebook oldalunkat ajánljuk, a legfontosabbak úgyis megjelennek ott.
